2016/36.

Tárgyalás időpontja: 
2016. szeptember 6., kedd 09.00
Ügy tárgya: 
Csalás bűntette és más bűncselekmény
Ügyszám: 
Bf.600/2015.
Tárgyalás helyszíne: 
Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19.
Tárgyaló: 
fsz. 2. sz. tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A törvényszék az ügyben tárgyalást tart, amelyen ítélethozatal várható.

A megállapított tényállás lényege szerint:

N.-né A.-F. M. M. vádlott 1989. év óta vállalkozóként dolgozik, mérlegképes könyvelői végzettséggel is rendelkezik. A vádlott 2010. március 04. napján alapította a p.-i székhelyű H.-W. Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, amelynek 2011. szeptember 08. napjáig volt a vezető tisztségviselője, ügyvezetője. A cégbíróság a gazdasági társaság végelszámolását 2011. szeptember 08. napján rendelte el, ezzel egy időben megszűntnek nyilvánította a céget. A vádlott vezető tisztségviselői megbízatása e napon szűnt meg. A Kft. 2012. január 10. napjától felszámolás alatt is állt, a felszámolás befejeződött.

A vádlott – kihasználva a 2008. évi gazdasági világválság azon következményét, hogy a banki hitelezés feltételei rendkívül megszigorodtak, a hitelintézetek hitelt nem helyeztek ki, továbbá nem nyújtottak hitelt a BAR listán szereplőknek – 2011. évtől különböző megyei újságokban, az interneten feladott hirdetéseiben és az ügyfeleknek szóló közvetlen megkereséseiben hitel-lehetőséget kínált. Azt hirdette, hogy a BAR lista (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, újabb nevén Központi Hitelinformációs Rendszer, KHR) sem akadály.

A vádlott a hozzá forduló, részben BAR listán szereplő, részben igazolt jövedelemmel nem rendelkező személyeknek rövid idő alatt folyósítandó kölcsön nyújtását ígérte. Ígérete valótlan volt, az a sértettek megtévesztését szolgálta. A vádlott valótlanul állította, hogy külföldi, osztrák és svájci pénzügyi vállalkozásokkal áll kapcsolatban, ahonnan könnyebben lehet hitelhez jutni, őket arról tájékoztatta, hogy egy svájci, illetve német alapítvány fogja a hitelt folyósítani.

A hirdetésekre az ország különböző részeiből jelentkeztek a sértettek. A vádlott a hozzá forduló sértettek bizalmát kedvességével és azzal igyekezett megnyerni, hogy elkérte és lemásolta a személyes okmányaikat, közüzemi számláikat, továbbá munkáltatói igazolást kért tőlük, ezzel azt a látszatot keltette, mintha valóban el akarna járni az ügyükben.

A vádlott a sértettek többségével, mint a H.-W. Kft. képviselője írásban megbízási szerződést is kötött. A vádlottnak erre 2011. szeptember 08. napjától nem volt jogosultsága, ekkor már nem képviselhette a gazdasági társaságot. A vádlott a szerződésekben vállalta, hogy a megbízók részére a pénzügyi piacon hitelt szerez, a sértettek hitel igénylését, illetve a személyes dokumentumait a pénzintézet felé benyújtja, eljár az érdekükben. A vádlott a megbízási szerződéseket határozott időre, többségében két hónapra kötötte, vállalta, hogy a szerződésben írt időpontig teljesíti a megbízást.

A vádlott a H.-W. Kft. részére a megbízás teljesítéséért a szerződésekben az igényelt hitelösszeg 5-6 %-ában kifejezett, meghatározott összegű megbízási díjat kötött ki, amelynek egy részét, többnyire a felét, a megbízó sértettek a szerződés aláírásával egyidejűleg, előre voltak kötelesek megfizetni. A megbízási díj fennmaradó részét a szerződés szerint utólag, a hitel felvételével egyidejűleg kellett volna megfizetniük a sértetteknek. Ezzel a vádlott azt a látszatot keltette, mintha érdekében állna a sértettek hitelkérelmének elintézése. A megbízási díj megfizetésének ilyen módon történő szabályozása is a sértettek bizalmának megnyerését célozta. A vádlott a sértettektől átvett megbízási díj ellenében a H.-W. Kft. és egy esetben, az érdekeltségébe tartozó U.-B. Kft. gazdálkodó szervezet nevében számlát és bevételi pénztárbizonylatot állított ki, amelyeket átadott a sértetteknek. A vádlott a H.-W. Kft. nevében adószám hiányában számlát nem állíthatott volna ki, az általa átadott pénzügyi- és átvételi bizonylat adóigazgatási azonosításra és elszámolásra alkalmatlan volt. A vádlott magatartása a sértettek bizalmának megnyerését szolgálta, magatartása hozzájárult a sértettek megtévesztéséhez.

A vádlottnak valójában nem állt a szándékában a sértettekkel szóban és írásban megkötött megbízás teljesítése. A vádlott mindvégig a sértettek pénzének jogtalan megszerzésére, jogtalan haszonszerzésre törekedett. A vádlott a sértettek hitelkérelmének elintézése céljából hitelintézethez nem fordult, a bankközi piacon részükre hitelt nem keresett, a sértettektől átvett megbízási díj ellenértékeként valós munkát nem végzett.

A vádlott a sértetteket a budapesti székhelyű I. C. Tanácsadó Kft.-hez, az I. H. S. Kft.-hez, illetve a C. M. Kft.-hez irányította, amely cégek hitelt nem folyósítottak, hanem fogyasztói csoportokat szerveztek. Erről a vádlottnak tudomása volt, mert ügyfélként belépett az I. C. Kft.-hez, a fogyasztói csoport tagja lett. A vádlott annak ellenére irányította a sértettek egy részét a fenti fogyasztói csoportokat szervező cégekhez, hogy ezen sértettek kifejezetten kijelentették, hogy nem kívánnak fogyasztói csoportban részt venni. A vádlott a sértettek érdekével ellentétesen cselekedett. A vádlott valótlanul állította a sértetteknek, hogy amely cégekhez irányította őket, nem fogyasztói csoportot szervező cégek.

A megtévesztett sértettek próbáltak reklamálni a vádlottnál, aki először hitegette őket, majd a sértettek számára elérhetetlenné vált.

A vádlott 2011 nyarától együttműködött az A. H. Zrt.-nél 2009. december 18. napjától 2011. november 29. napjáig pénzügyi közvetítői, biztosítási üzletkötői tevékenységet végző K. J.-sal, akivel mint a H.-W. Kft. képviselője 2011. július 15. napján megbízási szerződést is kötött. A megállapodásuk szerint a vádlott K.-hoz irányítja a biztosítást kötni szándékozó személyeket, ennek fejében a megkötött biztosítás után jutalék jár neki. A vádlott – K. J. engedélyével – a hozzá forduló sértetteket a biztosító irodájában fogadta, ennek során a sértetteket valótlanul arról tájékoztatta, hogy a hitel fedezete az életbiztosítás, életbiztosítást kell kötniük. K. J.-nak érdekében állt az életbiztosítási szerződések megkötése. A sértettekben bizalmat keltett az a körülmény, hogy őket a vádlott a biztosító hivatalos helyiségében fogadta, ez hozzájárult ezen sértettek megtévesztéséhez. K. J. ellen a biztosító az ügyfelek panaszai miatt revizori vizsgálatot indított, majd feljelentést tett.

A vádlott a revizori vizsgálat megindulását követően már nem fogadhatta „ügyfeleit” az A. H. Zrt. p.-i kirendeltségén, ezért újabb üzlethelyiséget keresett. Ennek során 2011. december hónapban megismerkedett K. M. sértettel, akinek P.-n volt kiadó lakása. A vádlott és a sértett megállapodtak a lakás bérletében, a sértett havonta 80.000.-Ft bérleti díjat kért a lakásért, előre két havi kaució kifizetését kérte a vádlottól. A vádlott ebből 40.000.-Ft-ot fizetett meg a sértettnek. Mivel a vádlott sem a kauciót, sem a lakás bérleti díját nem fizette ki a sértettnek, ezért a sértett visszafoglalta a lakását és onnan elzavarta a vádlottat.

A vádlott a sértettek megtévesztésével okozati összefüggésben nekik mindösszesen 1.487.300,- Ft kárt okozott. A sértettek közül a vádlott közreműködésével senki nem jutott hitelhez.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat 11 rendbeli csalás bűntettében, 5 rendbeli csalás vétségében, valamint sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá kötelezte a sértetteknek okozott kár és az eljárás során felmerült 210.464,- Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, valamint vagyonelkobzás elrendeléséért, a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Eljáró bíróság: