2015/25.

Tárgyalás időpontja: 
2015. június 18., csütörtök 09.45
Ügy tárgya: 
Jelentős kárt okozó csalás bűntette
Ügyszám: 
Bf.278/2015.
Tárgyalás helyszíne: 
Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19.
Tárgyaló: 
fsz. 23. sz. tárgyaló
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A törvényszék az ügyben nyilvános ülést tart.

A megállapított tényállás szerint:

K. D. vádlott 2007. év elején ismerte meg Sz. Gy. sértettet. Ebben az időszakban a sértett tulajdonát képezte egy z.-i belterületi ingatlan. Az ingatlanon az utcafront felőli oldalon étteremként, míg a hátsó részen szálláshely biztosítására kialakított vendégház, a strand felől pedig egy büféépület helyezkedett el. Az ingatlan műszakilag leromlott állapotban volt, jelentős felújításra szorult.

A sértett állattenyésztéssel foglalkozott, volt egy sertéstelepe, ahol az alkalmazásában dolgozott a vádlott unokaöccse, J. T. 2008 tavaszán szintén a sértettnél helyezkedett el a vádlott egyik ismerőse, T. A. is. J. T. és T. A. a munkájuk fejében szállást és ellátást kaptak a sértettől, és a fenti ingatlanban volt a szállásuk.

A vádlott 2008 áprilisában rábeszélte Sz. Gy. sértettet, hogy az ingatlant oly módon értékesítse számára, hogy ő a vételárat csak később fizeti ki. A vádlott a sértettet azzal hitegette, hogy az ingatlanra kölcsönt vesz majd fel és abból fogja kifizetni a vételárat. A kölcsön felvételéhez pedig szüksége van arra, hogy az ingatlan a nevére kerüljön. A vádlott és sértett 40.000.000,- Ft vételárban állapodtak meg, és 2008. április 30. napján kötöttek szerződést H.-en dr. H. A. ügyvéd irodájában. Az ügyvédet a vádlott kereste fel és bízta meg.

A vádlott és Sz. Gy. sértett 2008. április 30. napján két szerződést kötöttek. Egy adásvételi szerződést, mely szerint Sz. Gy. eladja a fenti ingatlant a vádlottnak 40.000.000,- Ft-ért, melyet a szerződés szerint a szerződéskötés napján a vevő az eladónak megfizetett. Továbbá kötöttek egy fiktív, színlelt kölcsönszerződést, mely arról szólt, hogy Sz. Gy. 2008. április 30. napján 40.000.000,- Ft kölcsönt ad a vádlottnak. A kölcsön visszafizetésének határideje 2008. június 10. napja volt.

A sértett az adásvételi szerződésben hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő nevére bejegyzésre kerüljön. A „kölcsön” a szerződés szerint kamatmentes volt, és a szerződésben a vádlott kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant a „kölcsön” teljes visszafizetéséig el nem idegeníti.

A fenti színlelt kölcsönszerződés szerint 40.000.000,- Ft kölcsönösszeg a vádlott részére átadásra került. Valójában a jogügyletek megkötésekor sem az ügyvédnél, sem máshol valóságos pénzmozgás nem volt.

A vádlott nem rendelkezett a vételár összegével, reális esélye sem volt annak kifizetésére, és az nem is állt szándékában. Hitelfelvételt egyetlen pénzintézetnél sem intézett. A vádlott az ügyvéd felé sem rendezte az ügyvédi munkadíj kifizetését, csak ígéretet tett a munkadíj későbbi rendezésére, mely azonban nem történt meg.

A szerződések alapján a földhivatal a vádlott tulajdonjogát a fenti ingatlanra 2008. április 30-ai hatállyal bejegyezte.

A vádlott a sértett ingatlanának megszerzése céljából, jogtalan haszonszerzési célzattal Sz. Gy. sértettet tévedésbe ejtette és 40.000.000,- Ft kárt okozott, amely nem térült meg.

A vádlott semmilyen pénzintézethez nem nyújtott be hitelkérelmet, azonban 2008 nyarának elején telefonon megkereste ismerősét, K. L.-t azzal, hogy a z.-i ingatlanát fel szeretné újítani és keres egy társat, befektetőt, aki pénzt invesztálna az ingatlanba.

K. L. egyik ismerőse, F. L. vállalta, hogy az édesanyján, F. L.-nén keresztül kölcsönt nyújt a vádlottnak, aki pedig a kölcsön fejében egy helyiséget biztosít F. L. egészségügyi vállalkozása számára a kérdéses ingatlanban. F. L.-né 19.500.000,- Ft kölcsönt tudott nyújtani a vádlottnak, akinek ez a lehetőség megfelelő volt. A felek között K. L. közvetített.

A vádlott és F. L.-né sértett a szerződés megkötése céljából 2008. július 1. napján találkoztak Budapesten, dr. K. A. ügyvéd irodájában. A vádlottat elkísérte az ügyvédhez K. L., F. L.-néval pedig együtt érkezett fia, F. L. is. A vádlott és F. L.-né sértett két szerződést kötöttek a fenti ügyvédnél. Egy kölcsönszerződést, mely szerint F. L.-né 2008. július 1. napján 19.500.000,- Ft-ot kölcsönad a vádlottnak, melyet a vádlott 2008. október 1. napjáig köteles visszafizetni. A kölcsön biztosítékául a felek egy jelzálogjogot alapító megállapodást is kötöttek, mely szerint a vádlott a kölcsön visszafizetési kötelezettsége teljesítésének biztosítására jelzálogjogot alapít F. L.-né javára a z.-i ingatlanon. A kölcsönszerződés 1. pontja szerint az ingatlan per-, teher- és igénymentes volt, ami nem felelt meg a valóságnak. A zálogszerződésben kikötötték a felek azt is, hogy F. L.-né jogosult a kielégítési jogának megnyíltát követően a zálogtárgyat értékesíteni és e célból a zálogtárgy értékesítésével, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat. Erre az esetre kikötötték, hogy az ingatlan legalacsonyabb eladási ára 40.000.000,- Ft.

A vádlott a fenti módon felvett kölcsön összegét nem fordította a z.-i ingatlan felújítására és nem is fizette meg a tartozását Sz. Gy. sértettnek, hanem 2008. július 15-én Angliába távozott.

A vádlott F. L.-né sértettet a teljesítési szándéka tekintetében jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette, valójában nem állt szándékában a kölcsön visszafizetése, azt nem az ingatlanra kívánta fordítani, egyetlen célja volt az ingatlan fedezeti jellegének felhasználásával: készpénzhez jutni.

A vádlott a fenti cselekményével F. L.-né sértettnek 19.500.000,- Ft kárt okozott, amely azáltal, hogy F. L.-né sértett az ingatlan tulajdonjogát megszerezte, megtérült.

Sz. Gy. felperes és K. D., továbbá F. L.-né alperesek között per volt folyamatban a Veszprémi Törvényszéken szerződés érvénytelenségének megállapítása végett. A bíróság a keresetet jogerősen elutasította.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat 2 rendbeli, jelentős kárt okozó csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt, mint visszaesőt – halmazati büntetésül – 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá kötelezte 40.000.000,- Ft összegű polgári jogi igény és törvényes késedelmi kamatai megfizetésére, valamint 142.772,- Ft bűnügyi költség viselésére. Ezen kívül 19,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a vádlottal szemben.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Eljáró bíróság: