Sétabottal ütlegelte a sértettet – kóros elmeállapota miatt kényszergyógykezelését rendelték el

A Veszprémi Törvényszék 2018. szeptember 5-én kihirdetett – nem jogerős – ítéletével S. Gyula vádlottat az ellene emelt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, személyi szabadság megsértésének bűntette vádja alól büntethetőséget kizáró okból, míg könnyű testi sértés vétségének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette, egyúttal elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését.

 

A megállapított tényállás szerint a vádlott paranoid pszichózisban szenved, 15 éve áll pszichiátriai kezelés alatt. Egy olyan téveszme alakult ki nála, amely szerint III/III-as ügynöknek szervezték be, amelynek során őt jelen ügy férfi sértettje tettleg bántalmaztatta, valamint „lepra” gyógyszereket adott át számára. A vádlottnál olyan kóros motiváció is feltárható volt, miszerint ő korábban az ügy női sértettjével testi kapcsolatot létesített.

A vádlott tavaly egy szeptemberi este észlelte, hogy a sértett a b.-i evangélikus templom udvarán tartózkodik. Ekkor – üldöztetéses téveszméje által motiváltan – a neki háttal guggoló, kalapáccsal mandulát törő sértettet „Na most elkaptalak!” felkiáltással a kezében tartott, közel 90 cm hosszúságú, több mint félkilós, buzogányszerű fejben végződő sétabottal több alkalommal fejbe vágta. A sértett az ütésektől többször is elvesztette az eszméletét, a vádlott ennek ellenére testszerte tovább ütlegelte őt a bottal.

A sértett által elszenvedett fej- és végtagsérülések gyógytartama nyolc napon túli, a ténylegesen 6-8 hét, de az agykoponya vetületében érvényesülő, ilyen erejű erőbehatás alkalmas lehet életveszélyes koponyaűri sérülés – koponyaűri vérzés, agyzúzódás – létrehozására is.

Amikor a férfi sértett felesége kijött a templomból, és látta, hogy férje eszméletlenül, vérző fejjel a földön fekszik, mellette pedig a vádlott tartózkodik, rákiáltott a vádlottra, majd visszament a templomba, hogy segítséget kérjen. A vádlott egyik kezében a sértett bántalmazása során kettéhasadt bot alsó felét, másik kezében az időközben magához vett kalapácsot tartva a női sértett után ment.

A sértettet a vádlott megakadályozta a továbbhaladásban, és nem engedte neki azt sem, hogy telefonáljon a mentőknek. A helyzetnek csak az vetett véget, hogy a férfi sértett visszanyerte az eszméletét, majd amikor megjelent a helyszínen, felesége kiragadta a vádlott kezéből a botot, amelyet követően a vádlott a sértettek további bántalmazása nélkül távozott a helyszínről.

A bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy a vádlott a női sértettet is bántalmazta volna.

A vádlottnál paranoid személyiségzavar, azaz kóros elmeállapot állapítható meg. Téveszméi a cselekmény időpontjában meghatározták a cselekedeteit, amely miatt képtelen volt arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje, és ennek a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson – ennek folytán a vádlott nem volt büntethető.

Elmeállapotából adódóan azonban tartani kell attól, hogy hasonló jellegű személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt fog elkövetni, ezért a bíróság a vádlott kényszergyógykezelését rendelte el.

 

Az ítélet nem jogerős; a vádlott és védője a kényszergyógykezelés elrendelése miatt, míg az ügyész a könnyű testi sértés vonatkozásában a felmentés jogcíme miatt élt fellebbezéssel. Az ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.

 

Veszprém, 2018. szeptember 11.

/A Veszprémi Törvényszék Sajtóosztálya/