Szervezeti felépítés

Veszprém megye bíróságait, az egész megyére kiterjedően a Veszprémi Törvényszék élén álló elnök igazgatja. A bírák, a titkárok és a fogalmazók tekintetében a munkáltatói jogköre kizárólagos, azzal a megszorítással, hogy a bírói függetlenséget tiszteletben tartva egy-egy konkrét ügyben utasítási joggal nem rendelkezik. A helyi bíróságok igazgatási vezetését azok elnökei látják el, egy-egy konkrét ügyben utasítási joguk nekik sincs.

A megye bíróságainak szervezeti felépítése öt járásbíróságra és a törvényszékre tagolódik, és van egy, a szervezeti struktúrát illetően egyedi jogállású bírósági egység, a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága – aminek élén a csoportvezető bíró áll.

A bíróságok szakmai irányítását elvi jelleggel a törvényszéken működő Polgári-Gazdasági-Munkaügyi Kollégium, Büntető kollégium és Közigazgatási Kollégium végzi. A törvényszéken a Polgári-Gazdasági-Munkaügyi kollégium keretében cégcsoport (cégbíróság), a Büntető kollégium keretében büntetésvégrehajtási-csoport működik. A Polgári-Gazdasági-Munkaügyi Kollégium és a Büntető Kollégium tagjai a törvényszék adott ügyszakba beosztott bírói, valamint az általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok adott ügyszakba beosztott bírói közül hat évre választott bírók. A Közigazgatási Kollégium tagjai a közigazgatási ügyszakba beosztott törvényszéki bírók. A kollégium munkáját a kollégiumvezető vezeti és szervezi, akiknek igazgatási tevékenységét a törvényszék elnöke irányítja és ellenőrzi.

A Veszprémi Törvényszéken Polgári-Gazdasági-Munkaügyi kollégiumvezető, Büntető kollégiumvezető, Közigazgatási kollégiumvezető, valamint Polgári-Gazdasági-Munkaügyi kollégiumvezető-helyettes, Büntető kollégiumvezető-helyettes, és Cégbírósági csoportvezető működik.

Az ügyek tárgyalását, intézését illetően néhány specifikus eljárási rendet itt csupán érintve, az alábbiak szerint történik:

A törvényszék első és másodfokú bíróságként járhat el. A törvényszékre két módon kerülhet egy ügy. Az egyik mód az, hogy az első fokon (tehát a járásbíróságon) hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújt be valamelyik érdekelt fél. Nem minden ügy indul azonban a járásbíróságokon. Vannak olyan ügyek, amelyek a törvényszéken indulnak, amelyek ebben az esetben a törvényszék elsőfokú bíróságként jár el. Az eljárási törvények (a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, és a büntetőeljárásról szóló törvény) határozzák meg ezeknek az ügyeknek a körét. Ezek az ügyek kiemelkedő súlyúak azért, mert nagy összeg (legalább harmincmillió forint) a polgári per tárgya, speciális az ügy (például egy sajtó-helyreigazítási per), vagy nagyon súlyos bűncselekményről (pl. emberölés, kémkedés, hazaárulás, terrorcselekmény stb.) van szó. Ezeknél az ügyeknél másodfokon a Győri Ítélőtábla jár el.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A törvényszéken önálló közigazgatási kollégium működik. A munkaügyi bíráskodás elsőfokon a törvényszéken, másodfokon a Győri Ítélőtáblán történik.

A cégügyeket a cégbíróság intézi, jogorvoslat során az ügyek a Fővárosi Ítélőtáblához, illetőleg a Győri Ítélőtáblához kerülnek. A szabálysértési eljárások jelentős részében a szabálysértési hatóságok előtt indult ügyek a járásbíróságokon fejeződnek be jogerősen. Öt kiemelt szabálysértési ügyfajtában első fokon a járásbíróságok járnak el és fellebbezés esetén a törvényszék hozza meg a végső döntést.